Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

73

14-dik Septemberben tartjuk. Grundmayr (160. és 161. lap.) írja , hogy a? feltalálásnak Ünnepét egei?, Anyafzentegyházfzerte megbilleni tsak YíII-dik Orbán parantsolta, a’ felmagafztalásét pedig már VII- dik fzázadban Heraklius kérésére I-sö Honorius rendelte volna. A’ Jerusalemben maradtt kerefztda- rabrol Paulinusnál (Episf. 3i. ad Sever.), 4g6-dik efztendő táján olvassuk, hogy azt tsak Nagy Pénteken, hanem nagy pompával , fzokták a’ népnek megmutatni, a’ nép pedig legnagyobb tifztelettel imádta. XIV-dik Benedek Pápánál (de fest. D. N. J. C. lib. I. c. 16. $. 8 ) pedig, hogy minekutánna Heraklius a’ Monotheliták Eretnekségébe esett volna, a’ büntető Isten megengedte , hogy Egyiptomot, Syriát, és Palaestinát Jerusalemmel eggyütt elfogiallyák a’ Törökök. Melly fzerentsétlenséget Heraklius előre sajdítván a’ fzent Kerefztet Jerusa- lemböl Constantinopolba vitette, és fzent Sophiá- nak Pátriárkái Templomába helyheztette, a’ hol Nagy Hétnek három utolsó napjain nyilvánvaló tifz- teletre kitétetett illyen renddel, hogy Zöld Tsötör- tökön a’ Tsáfzár, Fő Tanáts, Magistratus, és egyéb világi férj fi emberek; Nagy Pénteken a’ Tsáfzárné, özvegy, és egyéb aírzonyfzemélyek: Nagy Szombaton pedig a’ Püspök , és minden all és fellrendű Papok imádgyák. A’ Bomai darabról írja XIV-dik Benedek (1. c. n. 12.) hogy a’ Kerefztnek Heraklius által lorténtt viíTzafzerzése után I-ső Sergius Pápa isteni sugarlásbol megnvittalott volna egy tokot, melly fzent Péter Basilikájának Sakrariomában feküdt ,