Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
70 mennyen Jerusalembe az áldott Kerefztet felkeresni. F.lhordatván a’ helyről Venus ofzlopa, három kerefztet ástak ki a’ feliül való írással külön , mellyé Pilatus Jesus fejének fölébe tétetett : Ez cl Net zárét hi Jesus «’ Zsidók’ királlyá. Nem tudván, hogy mcllyik a’ három közül Jesusé, attól tartottak, hogy ne talán azt bötsületlen elvessék, a’ latrokét pedig tifzteletbe vegyék. Macarius Jerusalem! Püspök azért egy ajtatos imádsága után azt rendelte, hogv egy halálra beteg aífzonyt egymás után mind a’ hárommal illessék. A’ kettőnek semmi fo- ganattya sem volt, hanem a’ harmadikkal illettet— vén meggyógyult. Ezen alkalmatossággal elhordatta fzent Iliona a’ fennemlített helyekről Adonis és Jupiter ofzlopit is. így találtatott, és ösmertetett meg a’ fzent Kerefzt, mellynek egy réfzét fzent IHona ezüstbe foglaltatván Jerusalemben hagyta , másikát a’ fzegekkel eggyütt Romába a’ Fiának küldötte, hogy abba a’ Templomba tétessék, mellyefc fzent IHona saját költségén már előbb azon kerefzt- nek emlékezetére, mellyel a’ Fia az égen látott, és a’ Jerusalemi fzent Kerefztnek neve alatt építtetett. Ezen kivül még azt is meghagyta, (ut sacra Exaltatio Crucis quotannis peragatur. Niceph. L. VITI. c. 29. Baron. Martyrol. in 5. Maji.) hogy a’ fzent Kerefztnek magafztaltatása minden efztendoben ünnepeltessék meg. 5. Későbben Ií-dik Chosroes Persa Király előbb Phokas, azután Heraklius nevű Görög Tsá- fzárt, ki 610. efzt. uralkodni kezdett, egy húzomos had-
