Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
608. pökök, mikor Közönséges, Nemzet, tartomány, és megyebeli Zsinatokat tartottak. Közönséges Gyülekezet az, mellyre a’ Romai Pápától, vagy annak jóváhagyásából más valakitől minden Pátriárkák , Érsekek, és Püspökök e^ybehivatnak, és vagy fzemélye- sen, vagy képviselőik által öizvegyülnek. Nemzet- béli, mikor egy Pátriárka, vágy a’ Pápának követ- tye, vagy egyvPrímas egéfz egy Orfzágnak vagy nemzetnek Érsekit és Püspökit öízvegyüjti. Tartomány- béliben egy Érsek alatt lévő Püspökök vagy SufFra- ganeusok, a’ Megyebeliben pedig fcsak a’ Megyebeli Püspök, és alatta lévő Papok jelennek meg. E’ három utóbbi nemű Zsinatok deák fzóval particularis Zsinatok vifzonyosan az első neműre vagy a’ közönségesre nézve. ______________ E’ hetnék, vagy megbotránkozhatnék, akkoi’ ollyanbol ne egyenek nem önlelkiösméretekért, hanem az illyen gyenge atyafiért, a’ ki ezt nem tudgya, véteknek álb'ttya, ’s üdövel maga is hasonló példától indíttatván, lelkiösmé- reteellen abból ehetnék , ’s így vétkezne. Méltó erről olvasni I Kor. VIII. X, 23—33. Hlyen megkémélléstparan- tsolt Ó a’Romaiaknak is (XIV, 1—6.). Egyébiránt pedig mikor ez nem volt fziikséges , inkább feddésre méltó dolognak tartotta az ételben Moyses törvénnyére mutató válogatást elannyird, hogy mikor Pétert Antiochiában tapaízlalta, hogy a’ Poganyok kozott mindeneket fza- ‘ badon evett és ivott, a’ Zsidók előtt pedig magátófz- . vehúzta, és Zsidóskodott, azért ólet ízembe megfed- dette (Gal. II, 11—11.) 5 mert a’ Pogányok elóttis magát gyanússá tehette, a’ Zsidókat is példájával a’babo- naságokban megerősíthette, kikkel azt lassan lassan már el kellett vala hagyatni.
