Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

nya, és Salome lenetekkel jöttek a’ sírhoz, hogy Jesust a5 Zsidók’ fzokása fzérint meghennyék, azon­ban a’ holtt test helyett fejérbe öltözött angyalokat találtak, kik meghagyták nékik, hogy mennyének vilTza, mondgyák meg a’ Tanítványoknak, hogy feltámadt, és a’ mint nékik előre megmondta, Ga- lilaeában elejeket vefzi. Még azon a’ napon megje­lent Jesus a’viíTzamenö AÍTzonyoknak, azután kü­lönösen Magdolnának, Péternek, Emmausba utazó két Tanítványnak, és az eggyüttlévő Apostoloknak Tamáson kívül, nyoltzad napon ismét az Aposto­loknak Tamásnak jelenlétében, a’ Galilseai tenger­ben való haláfzatnál, és a’ Galilaeai hegyen több mint öt fzáz kerefztény atyafiaknak. Sőt a’ feltá­madása után még negyven napig a’ földön tartózko­dott, az Apostolokkal társalkodóit, az elméjeket megnyitotta, megvilágosította, az orfzágának titkait fejtegette, az írásokat magyarázgatta, és minek- utánna meghagyta volna nékik , hogy Jerusalemböl el ne mennyének , mig a’Szent Lelketelnem vefzik, kit a’ végső valsora alatt, és az előtt is többfzör megígért, negyvénedik napon kivezette őket Be- tania felé az olajfák’ hegyére, megparantsolta az Evangyeliomot az egéfz világpn prédikálni, ott Őket megáldotta, és fzemek láttára a’ mennybe ment (Litur. II. R. n5.$.), a’ honnan tíz nap múlva elküldte a’ Szent 'Lelket (ugyanott 116. §;). Az alatt az Apostolok az Úr’ Annyával, és attyafiai- val állhatatosak voltak egyenlő akarattal az imád­ságban: és el is vették eggyütt. a’ Szent Lelket (Mát. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom