Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
3 lekkel megtelik, bort és réfzegíthetot nem ifzik, az Israel fiai közül sokakat az Istenhez térít, és a’ Megváltó előtt Illyés leikével megy, hogy az úttyát ké- fzítlse. Nem hitethette el ezt magával Zakariás, azért az Angyaltól megdorgáltatok, és fiának fzüle- téséig tartó némaságra Ítéltetett. Zakariás kimen- vén a’ néphez, melly addig odakinn imádkozott, nem fzóllhatott, hanem tsak integetett. Értette a* nép, hogy jelenése volt, és tsudálkozott. 2. Hatodik holnapja volt már annak, hogy Orzsébet nehézkes lett, és az Isten ugyanazon Angyalt Galilaeai tartománynak, és Zabulon földének Názáretli *) nevű várasába küldte egy Szüzhöz# Má*) Názáretli mostanában tsak falu, és Weininger (II. 95* 79. ©.) fzerínt JerusalemtÖl éjfzaknak mintegy 19 vagy 20 mértföldnyire egy hegyen fekfzik ; ötven Arabs famíliának lakóhelye. — P. Gratus Bscheider (Jőeiligeé Sanb nad) gegenwärtigen 3»ftonb @. 143. Sí&fdfjn. VII.) , és Hetzelnek Reallexicona fzerínt (Braunnale bibliai Lexiconában I. £l). 255. ©.) pedig JerusalemtÖl 25, Karmel hegyétől 7 óráig tartó járásnyira esik, és az eloibb említettnek üdéjében 1784-dik efzt. többie- ken kívül 700 Katolikusok laktak, a’ Franciscanus Szerzetesek pedig egy Klastromot bírtak benne. Olly helyesen van pedig a’ hegynek építve, hogy tsak nem mind valamennyi házakat, mehyek egymás fölött ki- tetfzenek, megolvashatni. — Egyházi Értekezéseknek 1821. efztendore kéfzúltt I-sÖ Köt. 17. lap. olvasni, hogy Názáreth Thabor hegyétől éjfzaknyugot felé egy mért- földnyire esik, a’ fekvése fzép és kies, termékeny völgyekkel környékezett hegyekből áll a’ tájéka, a’ A 2 leg-
