Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

574

lyütt több házadból állottak, és ezek ismét több tzélIákra vagy fzobátskákra ofztva voltak. Grund- mayr írja (307-dik lap.), bogy hárman laktak volna egy cellában. Szent Jeronimus mindazonáltal úgy tetfzik , mintha azt akarná vitatni, hogy kinekkinek tulajdon fzobátskája volt (manent separati, sed junctis cellulis) , ki is az ö üdejí'i Barátoknak életét (ep. ad Eustoch. de cust. virg.) így írja le, hogy tudniillik minden tíznek (Decania, Decanatus) egy fellyebbvalója (Decanus), megmeg tíz Tizednek egy Századosa alkalmasint Prépost (Praepositus), mindenek fölött pedig az Apa túr volt. A’ főbb Apáturak ismét egyetértettek a5 fő Apátúrral (Archi-Abbas). Apátur pedig ezen Zsidó fzótol Ab vagy Syriai- tol Abba fzármazik, melly Atyát tefz. A’ napkeleti Szerzetesek ezt a' nevezetet régenten közönségesen viselték, hanem üdovei tsak a5 fo Elöljáróknak tulajdona lett. Kikí saját fzobájában vagy imádsággal vagy a’ feljebbvalótól meghagyott kézimunkával töltötte a’ napot, mellyet estve a’ Tizedesnek ké- ízen átadott, ez pedig a’ Gazdához vitte, m/gmegez is minden holnapnak végével a’ Legfellyebbvalónak fzámot adott, ki mindeggyiknek fzükségére úgy vigyázott, hogy senkinek sem volt oka vagy kívánni valamit, vagy a’ izükségröl panafzolkodni. Kákából, nádból, pálma levelekből kdlömbféle dolgokat ké- fzítettek, és azokat a’ fzomfzéd varasokban eladták. A’ földet mivelték, gyümoltsfákat plántáltak, kii- lombféle veteményeket , főzelékeket term efz tettek. Ebből éltek magok is , de másokat is kivált a’ kerefzlény