Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

/.

gyobb dolgokról a’ Pápát tudósítják, 4-er hogy az egyházi törvényeknek megtartására ügyellyenek, 5 ör hogy a’ Metropolitátol elfogadgyák az Appella fiókát. Óvták ugyan magokat a’ Pápák a’ Metropoli táknak vagy Püspököknek felfzentelését magok tifztévé tenni: úgy sem fogadták mindenkor leg- kéPzehb engedelmességgel az ő eredeti jussaiknak a' Primások vagy akármi nevezetű pápai követek által va'ó öízvefzoritását a’Galliai Püspökök (Dupin. de nnfiq. ecck disc. T. f. p. 4i —-55. p. 3ll — 3i6 ): mindazonáltal mivel különös ügyelettel tartották a* keleti Illyricomot, mellyel a’ Patriarkaságok alá hajtani akartak, azért a5 Thessalonikai Metropoli- tákat arra is felPzabadították, hogy az odavaló Me- tropolitáknak és Püspököknek felfzentelése mindenkor az ö tudtokkal, és közbenvetésekkel lörténnyen (Dup. 1. c. p. 5. 6. 45 — 53. 3e6—35i.). Regenten többen voltak a’ Primások, mostanában tsak nemelly Orfzágokban a* jelesebbek azok (Liturg. I. Pi. 5

q8. 1.). Magyar Orfzág ban minekutánna az EPz- lergami Érsekek az Apostoli fzent Széknek engedőiméből az ö primási jussaikkal az embereknek emlékezetét meghaladó (időtől fogva éltek volna, véglire V-dik Miklós Pápa azokat V-dik Láfzló Magyar Királynak i45a-dik efzt. hozzá botsájtott kérésére különös egy Diplomával megerősítette.

Cabassuti az I-ső Constantinopoli Gyülekezetnek 6-dik kánonnyához, és a’ Chalcedoninak 9-di- kélicz való éfzrevételeiben vitattya: l-ör hogy a’ Primások nem egyebek voltak, hanem a’ Nyugoti

Ekkle567