Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

545

nak vagy hamisításnak cllávoztalásáért különös bö~ tükkel, és formára kéfzítve, és vazy ajánlók, vagy közös/tök, vagy botsdjtók (Litteríe commendatoriae, cornmunicatoriae, dimissoriae) voltak. Az ajánlók jelesebbeknek, érdemesebbeknek, és a’ kiknek magok- viseletéröl kérdés támadt, a' közösílők egyálallyá- ban akármellyik utazónak, a’ botsájtók pedig azoknak adattak, a’ kik más egyházi Megyébe át akarták a* lakásokat tenni. A’ második rendűek békességügyelők- nek, egyháziaknak , és törvény fzerint valóknak (pacificae, ecclesiasticas, canonicm) is mondattak (Cone. Antio, c. 8. Arei. I. c. g. Illiber. c. 25. Sardic. c. 16. l8. lg. £an. Apóst. i5. 16. 3a.) Cabassuti az V-dik Carthagoi Zsinathoz függefztelt Értekezésében a* Formaiaknak eddig előadott nemein kívül még a* következendő leveleket is azoknak nevezi: i-ör a* rael- lyekkel köz tudatra adatott a’ Husvét napja (Litterae paschales). Mivel tudniillik a* tsillagzatokhoz igen jól értettek az Egyiptomból iek, azért már a’ Nicaeabéli Atyák meghagyták az Alexandriai Pátriárkáknak, hogy a’ Husvét napját jóval előbb a’ Pápáknak tudtára adgyák, hogy ezek is még jókor tudósíthassák arról a’ Metropolitákat, ezekazöSuf- fraganeusaikat, megrneg ezek is az ő híveiket (Leo ep. 64. ad Marcián. Angus. V. Conc.Carth. c. 7.) A* híveknek tudtára adattak a’ Husvét, és a’ fzerint változó Ünnepek. Vízkerefzt napján az Evangyeliomután tudniillik az Archidiakonus, vagy a’ mint a’ fzokás hozta magával, más Pap a’ predikálló ízekre ment és azon példa fzerint, mellyel most is a’püspöki fzertarlásos

JJL M új