Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
540 magát vele egy religiói felekezetűnek mondgya. A’ Hitnek és erköltsnek épsége legfŐUyebb való és mi- volti törvény, mellynek ha úttyában állanak a5 többi egyházi töt vények, emezeknek engedniek, és a’ fziik- segben felbontatniok kell. Az Anyafzentegyháznak Megyékre való felofztása, és a’ Püspöki hatalom gya- korlásának ezeknek határi közé való fzorítása eseti- séges, és azon az ínségen épiiltt törvény, hogy annyira terjedő erköltsi testben, miilyen az Anyafzent- egyház, a5 Püspökök az ő apostoli hatalmokkal nem éghetnek fzanafzét zavarodás, és az eggyességnék öfz- vebomlása nélkül, melly törvény az Anyafzentegyháznak kormányozását tsak a’ békesség’ üdéjére határozza j de ha ezen rend mellett a’ hitbéli egység velzedelemben forog, akármellyik Püspöknek, főképp ha a’ fellyebbvaló nem segíthet, fzíut’ égy tifztében áll az ellen dolgozni valamint rendfzerint ez a’ Pápátófának (Hóm. 6 de terrseraota et Lazaro Hóm. 17. in illud, Salutate Priscill. T. V.), Timotheust a világ kormány uzojának (Hóm. 6. adv. Jud.T. I. edit. Francot'.) nevezi. Nazianzi fzent Gergely (Orat. in land. Cypriani) J'zent Cyprianusrol írja: quod -Episcopus universalis fuerit, quod non Carthaginensi tantum Ecclesia* , nec Africae, verum occiduis omnibus regionibus , ac prope etiam orientali omni, atque australi, et septemtrionali orae prcefectus fuerit. Ugyan az fzent Athaaasiusrol (Orat. 21.) bogy: cum Alexandrino populo praefectus fuerit, idem sit, ac si universae terrarum orbi praefectus fuerit. Hasonlóképpen ítélt róla fzent Basibus (ep. 51. ad A than.) is.
