Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
&&0 i&y. §. Jt CardinalisoTcnak nevezete, kezdete f J.zárna, Titulusai. Cardinalisoknak mostani üdőben azon egyházi fzemélyek neveztetnek, a’ kiket tulajdonképpen illet Pápát válafztani, és ötét az Anyafzentegybáznak kormányozásában tanáttsal, és fzolgálattal segíteni. Ezen fzó Cardinalis Cardo deák fzótol ered, és magyarul ajtósarkot tefz ; azért neveztetnek pedig így, mert az AnyafzentegyhazTiak dolgai ö rajtok mint valami sarkakon megfordulnak. Regenten aJ Püspökök, Papok és Diakónusok mind azon Egyházak' Cardina- lisainak hivattak , a’ mellyeknek fzolgálattyára lekötve , és beiktatva voltak, mivel azt semmiféle üdőben sem volt fzabad elhagyniok , és a’körökhöz tartozó dolgoknak mind rajtok kellett megfordulniok ; így minden Püspök az ö Megyéjére nézve Cardinalis Püspök , minden Pap az ö Plébánia kerületére nézve Cardinalis Presbyter , minden Diakónus ismét az Ö környékére (Diaconia) nézve Cardinalis Diakónus volt: a’ mint valóban Nagy fzent Gergely Pápa nem tsak a' Romai, hanem egyéb Ekklesiákban is több Cardinalis Püspököket, Papokat, és Diakónusokat említ. így a’ Terracina Egyházhoz Cardinalis Papot, a’ Scyllaihoz János Cardinalis Püspököt rendelt maga (L. II. ep. i3- indict. 11. ep. 6. indict. 10.), a’ Syracusaiban is egy Cardinalis Diakónusnak elfogadta tását megefzközlötte (L. IV. ep. ii.). Fortunatus