Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
505 ha. (Constitutio) ízőtlék, akkor vagy a’ Fejedelmek drága ajándékokkal megtifztelték az Anyafzentegy- íiáznak fejét, mint tselekedett Spanyol Orfzágban Westrogotlmsok királlyá Reccaredus, ki Leovi- giídus Attyátoí a’ kerefztény Katolika Eeligiónak gyülölésébol megöltt báttyának Hermenegildusnak helyette állott a’ fejedelmi kormányhoz; vagy a* Nemretek magok hódoltak meg a* Pápának, és magokat bizonyos adóra is lekötötték. így tselekedtek VII-d:k fzázadban az Angolfzáfzok, a’ mint mond- gyák , Ágoston nevű Angol Apátnak iidŐvel Can- tuariai Érseknek javallására, kire bízta Nagy fzent Gergely az ö térítéseket. Ugyanezt mondgyák Win- fridusrol Wessextiai Presbyterröl is, ki 719-dik efzt. II dik Gergelytől küldve lévén, a’ Német tartományokban előbb mint] Püspök, utóbb mint Érsek ßonifacius név alatt apostolkodott, és maga is az í Apostoli fzent Széknek hívséget és engedelmességet fogadott, meg is fogadta, hogy a* megtérítendő nemzeteket arra birja. .Hasonlót tselekedett volna XII-dik fzázadbam Esthiában a’ Balticum tenger mellett Wilhelm nevű apostoli követ is. De nem is tsuda, hogy erre a\ Térítők, kik jobbára az Apó- stoli fzent Széktől küldve voltak, és a’ megtérített Fejedelmek és Nemzetek hajlékonyok voltak. Indította őket a’ megtéréseken való lelki öröm, a’ fel- válloltt Religiónak botsüíete, a’ Térítők és az Anya- fzentegyháznak feje iránt való tifztelet, és hálaada- ío>$ág az emberségnek legfzebb indulattya, legéde- iíLb érzése. 3-or
