Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

éhek (Luk. V, 5o. VIII, 5.X, 58-—4a. Ján. XII, 6. XIÍÍ, ag. I Kor. IX. Filip. ÍV, 18. L'iturg. I. R,

20. $. Jig. I.). Ez a’ Papok jövedelme íerméfzetesen annál fzaporább volt, mennél fzámosabbak, és gazdagabbak voltak a’ hívek: mivel azért a’ hajdani Roma világ aífzonya valamint tekintetében legjelesebb, úgy értékében, és módosságában is előkelőbb volt, kétségkívül a' kerefztény hívek is az Ö Papjaikat, kivált a’ Püspökjöket, kit a’ többieknél jelesebbnek tudhattak, religiói érzésből, és irántok való tifzteletböl bővebben megajándékozták. Lucina Romai AÍTzonyság minden vagyonnyának örökösévé tette az Ekklesiát, és Marcellus’ Pápát kiváltképpen segítette, a’házának egy réfzét is Templomnak fzen- teltette, melly Marcellus Templomának hivatott. Az üldözéseknek és a’ Pogányságnak elnyomása után Constantinustol kezdve a’ kerefztény Tsáfzárok fzinte vetélkedtek abban, hogy a’ kerefztény Religiónak egyházi épületit, kéfzületit, efzkozit, és Papjait feí- emellyék, és a5 világ előtt tekintetesbhé tegj^ék; azért az Orfzágnak kintstárábol, vagy ingatlan jú- fzágokkal is megjövedelmesítették. Hlyen példa után az istenes jobbágyok sem zárták be a’ kezeket, va- lahányfzor a’ Religiónak, Anyafzentegyháznak, és Egyházi Rendnek gyarapodása valamit kívánt tölök (Liturg. I. R.g. és 65. $.). De a’ Pápáknak is lehetetlen volt magokról, méltóságokról, és körülöt- tök fzolgáló allrendü Papokról annyira megfelejtkezni, hogy pénzértékü vagyonnyckat ne fzaporít- *sák. Kedveztek ebben nékik több környülállások:

1-Ör

505