Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

402

és öfzvetöri; azért minden Pápa az o nevével újat véset magának.

i85. §.

A’ Pápának hatalma A) a’ lelki dolgokban.

A5 Pápának, Püspököknek, és Papoknak lelki dolgokban való hatalma, és egymás iránt való vi- fzonji Litur. I. II. 4i. $. A) alatt elég világosan mcgmagyaráztattak. A’ mi a’ Pápának lelki hatalmát illeti, sokan azt a’ világi fejedelmi hatalomnak nemeivel öfzvetartották , és azon törték a’ fejeket hogy valamellyiknek nevével helyesen kimondhassák. AJ világi fejedelmi hatalomnak pedi" három a’ tősgyökeres neme: Monarchia, mikor az egy fze- melynek kezeben van; Aristokratin, mikor az Előkelőbbek között fzét van ofztva, és Demokratin, mikor azt a’ nép vagy annak fzámosabb válafztotti köz Gyűlésekben gyakorollyák. Mind a’ három lehet tifzta (púra), vagy a’ fejedelemségnek más nemével egy eles (mixta), telly es vagy nem tellyes (plena semiplena), a’ mint ki mind azzal a’ hatalommal nints vagy van felruházva, tnelly a’ reá ízállott kormány nemhez tartozik; alkutlan vagy alkus (absoluta con- dilionata), a’ mint az bizonyos feltétel nélkül vagy az alatt bizatik valakire; határtalan és határos, a’ mint annak terjedése és határi ki vannak vagy Hintsenek jelelve. Önkényt pedig kitetfzik, hogy va~

la-