Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
464 efztendöben íí-dik Lusdiinumi Zsinatban PáoaváO 1 laíztásra Conclavet rendelte, inelly deák fzó magyarul záros helyet, itten pedig egy tágas, több cellákra, vagy fzobátskákra ofztott helyet tefz, meliybe zárják magokat a’ Pápavalafztó Cardinali- sok, hogy a’ világnak zajjátol, és az embereknek tármert a’ Cardinalisok a” Pápaválafztásban meg nein eggyezhettek , végtire abban alkudtak meg , hogy azt fzent Bonaventúrára fzent Ferentz Szerzetének generalis Ministerére , ki még akkor Cardinalis sem volt, hadgyák; o pedig ezen fő egyházi méltóságra nem Cardinalist javasolt, hanem Tibaidust Leodiomi Ar- chidiaconust, ki akkor Napkeletben a’ kerefztes hadakkal foglalatoskodott. Helybenhagyták a’ Cardinalisok az ítéletét, és azonnal levél által tudósították Tibaldot a’ válafztatdsárol. Elfogadta azt, és X-dik Gergely név alatt ízent Péter Izékébe ülvén, fő gond- gyanak tartotta a’ Napkeleti Kerefztényeket segíteni, az elfzakadtt Görögöket az eggyességre viifzahozni, a’ Kerei'ztényeknek megromlott erköltseil megjobbítani, és a’ Pápaválafztásnak sokára való húzódását jövendőre meggátolni; e’ végre gyűjtötte ófzve a’ lí-dik Lugdunumi Zsinatot. Natalis Alexander pedig (H. E. T. XV. p. 54.) azt írja» hogy a’ Cardinalisoknak öfz- vessége hatra bízta volna a’ Pápaválafztást, kik meg- eggyezoleg Placentiai Tibaidust Leodiomi Arciii - Dia- conust nem annyira tudományos, mint okos istenes férjfiat a’ többieknek helybenhagyásával 1271-dik efztend. annak válafztották, nem tsuk Cardinalis hanem Püspök sem volt; a’ miről tudosíttatván azonnal Napuyugotba viífzatért, következett efztendöben magát a’ hivatallyába iktattatta, ©* 1274-iiikre Zsinatot párán tsolt..
