Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

437

g. Mindgyárt zeng a’ fzent Ambrus éneke, a’ legmesterségesebb muzsika, harangok, ágyúk, mozsarak, és a’ Canonisálttrol való imádság,

10. Erre következik a’ jeles nagy Mise, a’ mi Jíí-dik Sándornak üdéjétől fogva fzokásban van, noha Sándor maga sem misézett mindenkor, mikor canonisált mint p, o. Evard királynak Canonisa- tiojánál , misézett pedig Cantuariai Tamást canoni- sáJván. Utánna következett Pápák hol magok végezték a’ fzent Misét, hol egy Cardinalis által végeztették, és magok is azon néha jelen voltak, néha nem , hol pedig éppen és egéfzen elhagyták. Az il- lyen Mise alatt az Evangyeliotn után a’ Diakónus elmondgya a’ köz Gyónást, mellyben a’ többi Szentek között az újonnan canonisálttat is nevezi. Valahányfzor pedig a’ Pápa vagy maga tartya a* .Misét, vagy más által tartattya, és azon jelen van, Oííértoriumra mindenkor bizonyos ajándékokkal kedveskednek néki. Piégenten mikor a’ három Cardinal isbol álló Biztosság fzokásban volt, elofzör a* Püspök Cardinalis két nagy viafz gyertyát, az Orator vagy helyébe rendellt Cardinalis egy viafz gyertyát, és egy aranyos kosárban egy pár gerli- tzét; azután a’ Presbyter Cardinalis két kenyeret, mellyeknek egyike aranyos, másika pedig ezüstös volt, a’ másik Orator vagy helyette egy Cardinalis ismét egy viafz gyertyát, és egy ezüstös kosárban egy pár galambot; végtire a’ Diakónus Cardinalis egy aranyos, és egy ezüstös hordótskában bort, a’ harmadik Orator pedig vagy helyette egy Cardina-