Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
állókat tanúbizonyságul híja; a5 Pápa pedig egy rövid befzédben magát mindnyájok imádságába aján- lya, és a’ Canonisatiónak na pját*megha tár ózza. Az ö tetfzésén áll egyfzerre többeket canonisálni, melly alkalmatossággal ezeknek nevei azö hierarchiai rend- g}7ek, tifztek, és rangjok fzerint, a’ kik pedig ezekben megeggyeznek, a’ halálok üdéjének fégiebb volta fzerint olvastatnak. 3. Miolta magok tifztévé tették a* Canonisatiót a’ Pápák, annak mindenkor legközönségesebb helye volt, most pedig egyedül az a’ Vaticanomi Basilika (1. c. \pp. 2.): noha többfzor megesett, hogy a* Pápák vagy Román kívül, mikor utaztak, vagy Romában a’ Lateranomi, és más Templomokban is canonisáltak. 4. A’ Canonisatiónak közelebb fzértartásai ezek : Már előre mintsem megviradgyon az arra rendeltt nap, IÍI-dik Honoriusnak üdéjétől fogva a’ népnek tudtára adatik, hogy valakik vagy az napon, vagy tsak hétben ajtatos és megtorödött fzívvel magokhoz vefzik aJ Penitentzia és Ollári Szentséget, és úgy jelennek meg a’ Canonisation, tellyes Bútsút nyernek: a’ kik pedig a’ Canonisálfctnak fziiletése (az az halála) napján az Ő sírját meglátogaltyák, két efztendőre és ugyanannyi negyvennapra terjedőt. 5. Jóval előbb a’ Templom legnagyobb ünneplésre nem kisebb kéfziiletekkel mint költséggel feléüu kesíttetik. A’ külömbféle egyházi fzent öltözetekre pofztóteritökre, kárpitokra, fzékekre, gyertyákra, írott képekre, arany ezüst efzközökré királyi költség kivántatik. b. 434