Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

környülhurtzoltatotl, és fzünetlen való Motozássá! meg is öletett, a’ teste pedig több barmok tsontvai- val eggyütt elégettetvén, a’ hamvai levegőbe hányattak : mindazonáltal mivel mindezeket nem Kri- stusért ízenvedte, hanem a’ sok rövidségekért, mel- lyekkel Püspöksége alatt a’ népet elnyomta, azért Martirnak nem tartatott. Socrates (H. E. E. VtT. c i4,) is azt írja, hogy mikor a’ Nitrai (Egyiptomban) felzendiiltt Barátoknak letsiilapítására Orestes Praefectus megjelent , Ammonius Barát köret hagyított a’ fejébe , aJ melly vakmerőségért életével fizetett. Cyrillus Alexandriai Patiiaika ötét Martirnak tartotta, és fzínte saját kezeivel a’ Templomba temette , sőt ecy Predikatziójában is magafztalta. Hanem minekutánna világosan megértette volna a"" vakmerőségét, feledékenységbe hagyta esni. Jóllehet pedig hogy Afrikában eme’ vizsgálatoknak módgya rendgye jóváhagyás végett közönségesen aJ Carthagoi Prímással közöltetett: mindazonáltal az egyéb Megyékben minden Püspök az ö híveivel egy- gyütt határozólag végezte el; noha sokfzor a’ Zsinatokban is, mellyek akkor gyakrabban tartattak, megeshettek, és a’ kinek mártiromsága vagy fzent élete kifogást nem fzenvedett, annak tifzteletére főképp a’ fzenvedésének helyén, vagy a sírja fölött Oltárt, Kápolnát, Templomot építettek, melly görög fzóval {ácíqtvqiovucik deákul confessionak hivatta- tott, a’ mint Eusebius (L. IV. vit. Constan. c. 4o) i* Constantinus Tsáfzárnak az Üdvözítőnk fzenvedésének helyén vagy Golgotán épített Templomát is Üdvözítőnk