Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
388 a’ Consecratio előtt az ügy nevezett Canonban of* vastattak, azért neveztetett a’ Szentek közé való fzámlálás is Canonisátiónak. Az Anyafzentegjháznak ezen fzokása ama’ réfz fzerint ierméfzetes igazságon, réfz fzerint tétemé- nyes tanításon épül, hogy az Isten az Ö hív fzoí- gáit, és barátit holttok után mennyei ditsőséggel megjutalmazza: illyeneket pedig illendő, jó, és hafz- nos mint lélek fzerint az Istentől már megditsöitetteket, test fzerint pedig a’ közönséges feltámadás után megditsöittendöket, valamint az Ő képeiket, és ereklvéiket is tifztelni, ö általok az Istenhez folyamodni, őket segítségül híni. A’ Theologusok még több okát is adgják as Canonisátiónak: í-ör hogy a' Szentekben tifzleltes- sék a’ Szentek’ fzente vagy az Isten maga; 2-or hogy a’ ki az Istennél fzent, annak tartassék az emberektől is; 3-or hogy akármi jutalomul nyerjék meg a’ földön is, az ö bajvivásoknak helyén, ezen győze- delmi koronát; 4-er hogy a’ mi volti ditsöségnek, meliyet a’ mennyben nyertek, ez az esetiséges is az Anyafzentegyhaz réfaéröl meg feleilyen; 5-ör hogy mi, kik még e’ földön fzarándokoskodúnk, velek a9 tifztelet és fzeretet kötelével ők pedig mivelünk az ö közbenjárásaikkal egy testnek öfzveforrjunk, ’s így nyilvánvallassék a’ Szenteknek eggyessége; 6-or hogy egyházi ’s világi fzemélyeknek, és a’ kik Oífertoriumra valamit adtak, végűre az istenben kimiilttaknak nevei fel voltak írva, és a’ Consecratio elolt vagy után elöl- vastattak (Liturg. I. R. 127. 1. *), és 303. 1. *)).
