Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

365

hanem azokét is, a’ kik vagy gyötrelem nélkül a’ tömlötzben, vagy ha gyötrettettek is, későbben és nem a’ sebekből haltak meg. IV-dik Századolta pedig akáimelly állapotúak vagy neműek legyenek a’ Szentek, a’ kikről hitelesen tudni, hogy oil van er- költsökkel défzeskedtek, a’ mellyek azonegy karbéliekben állapotúakban*, és nemüekben megkívántainak, azoknak nyilvánvaló tifzteletét és segítséí»ü!- való hívását ollyanképpen, a’ mint erről máskor (Liturg. I. R. 547 1. ’s ú t.) fzóllottunk, parantsollya vagy helyesli az Anj'afzentegyház.

Hogy pedig némelly Szenteknek emlékezetét jelesebben meg fzokták ünnepelni, külőmbféle okból történik; mert vagy az b bölts írásaikkal az egéfz Anya fzentegy házról jelesen érdemlettek mint p. o. fzent Ágoston, Ambrus, Jeronimus, Bazilius, Arany fzent János és egyéb Doktorok; vagy Romában, ízenvedtek Mártiromságot mint fzent Lörinlz, fzent Ágnes; vagy másonnan oda vitettek a’ testeik mint fzent Bertalané; vagy igen erős volta’ Mártiromsá- gok mint fzent Vintzéé, fzent Györgyé, Alexándriai Kataliné; vagy más valamelly okból, melly Rómát különösen érdeklette. Mivel pedig a’ Napnyú^oti Anyafzentegyház az ö fzertartásaiban Romát tanító anyának tartya, azért az Ünneplésben is azt követi. (1 ártsd öfzve Lit. II R. 02. lap. *)al. ). Megvan ez a* Görög Anyafzentegyházban is kiválta’ Constánti- nopoli, Alexándriai, Antiochiai, és Jerusálemi Ek- klésiákban éltt vagy fzenvedett fzentekre nézve, Valamint pedig mind a’ két fzertarlású Ekklézsia Krislus-