Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

361

emlékezetét az Anyafzentegyház mind közönségesen 29-dikíuniusban Cilii, már fellyebb i42 lap. említettük.

Mártiról: ollyan tanúk voltak , kik kín 's ha- lálfzen védéssel megbizonvították, hogjr a’ kerefztény Hitnek isteni eredetéről és igazságáról, valamint a’ kerefztény erköltsnek elmnlhatntlanul fzük- séges volíárol is meg voltak gyözettetve; 's ezzel ollyan példát adtak, melly a’ híveket a’ Hitben megerősítheti, hogy tovább is az Istent mindenek felett fzeressék bötsüllyék , a’ jóban állhatatosak legyenek, a’ hitleneket pedig Jesus Krislusnak győzedelmeskedő záfzlója alá édesítheti. Hogy a’ Görögök mind fzent Mártíroknak emlékezetét PünkÖst után való első Vasárnapon üllotték, erről alább 170$. több fzó kerül elő. A’ Romaiak azt 26-dik Decemberben vagy fzent Istvány első Martinnak napján üHik.

Confessoroknak vagy Vallóknak eleintén azok neveztettek , a’ kik az üldözések alatt a’ kerefztény Hitért megfogattattak, és vagy tömlötzbe vettettek, vagy meg is kinoztattak, hanem sem a’ tömlölzhen,

sem a’ kínokból nem haltak meg *), Üdővel minden------------------ álla*) Mártír és Confessor (tanú és valló:) igen határos értelmű fzavak, valamint azok is a’ kiket az Anyafzent- cgyházban e’ fzavakon értünk, egymáshoz hasonlítanak , mivel mind a’ két rendűek kínok között vallyák Krifztust, Isak hogy a’ Mártírok beléjek halnak. Azért fzent Jeronímus (L. I. c. Jovin.) fzent János Evan- gyélistáról írja, hogy ,, Ö az Úrnak bizonyságáért (rnár- ,, tyrium Domini) fzám ki vettetett, És ezután e' kér- ,, dést tefzi magának: mint itták meg a’ Zebcdaeus fiai

» Ja*