Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

Judaeában kezdett nyilván tanítani, és a’ kik hittek , azokat a’ Tanít vány i által megkerefzteltette, a’ mit midőn kerefztelo fzent János tanítványi látnák, hoíTzonkodva hírrül adták néki. Nem sokára pedig Jesust magát támadták meg ezzel a’ kérdéssel, hogy miért nem böjtölnek az ö követői ügy, mint a’ Jánosé , vagy aJ Farizeusok ? O pedig erre azt felelte, hogy valamint aJ vőlegénynek baráti nem böjtölhetnek, meddig vele vannak, ügy az Ő Tanítványi sem, míg őket el nem hadgya; és a’ mint roíTzul tenné, a" ki ó ruhára üj foltot várná, vagy ó tömlőkbe üj bort töltene, mert amott az üj pofz- tó öfzvemenvén az ó gyengén nagyobb fzakadást tefz, itt pedig a’ megdagadtt üj erős borok az avét tömlőket fzétfzaggattyák : ügy az ő üj hathatós tanítása sem férhet meg az Ő megavultt velötíen fzoká- saikkal, hagyományaikkal (Mát. IX, i4 — 17. Luk. V, 33 — 3g.). János ugyan iparkodott jobb gondolatra hozni őket, de hafzontalan; nem sokára maga is Herodes Antipástol tömlotzbe vettetett azért, hogy ötét valamint egyéb gonofzságiért, ügy azért is feddette, hogy igaz hütvösét magátol elűzvén élő testvérének FülÖpnek feleségét tsatolta magához *);

' C . ho+) Hogy a’ nemzetségi ofztályoknak (tribus) vagyonnyai öfzve ne vegyüllyenek, törvényes fzokdsba jött a’ Zsidóknál , hogy ha valamelly nemzet a’ férjfi magból kifogyott, akkor a megmaradtt özvegy, vagy leány gyermek nem ment más ofztáiybéli férjfiúhoz, hanem a’ íncllyböl való volt a" magzat nélkül megholt férj a!)a, és a’mell)ben feküdt az ingatlan birtok.

Mi-