Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

332

Após. et I Cor. XV, 1, i.), Origenessel (Hóm. I. in Luc.) fzent Pál Pzavaibol (II Kor. VI IT, 18.) azt következtették, hogy fzent Lukáts fzent Pálnak második utazásákor Kristusnak 55 és 57-dik efztendeje között vagy Macedóniában, vagy Achajában az alatt arra volna az Evangyeliomot, mig Pál Filippiböl megjárta a’ Görög orfzágot, és Korintusban két cíztendeig lakott. Braun pedig annak eredetét 60-dik efztendöre tefzi.

Ha ezeken kivid még képíró is volt-é, és a fzüz Ma riának képét is Ö írta-é, aJ mellyet Nagy fzent Gergely azon jeles Processio alatt, mellyröl Liturg. I. R. 45o és 457-dik lap. fzóllottunk, kezében hordozta, erről régiebb tanúbizonyságot nem hozhatunk elő mint JNicephorusét. Ugy nem külöm- hen a’ halálának nemét, üdéjét, és helyét sem tudhatni. Nazianzi fzent Gergely (Orat. II1.) ötét Mártírnak tartva, fzent Jeronimus pedig (de vir. illust.) írja, hogy 84 efztendeig, és mindég nötelenségben élt; a* testét pedig I so Constantinus Tsáfzár, orfzáglásá- nak 20-dik efztendejében, fzent András Apostolnak tctetnivel eggyiitt Atkájából Constantinopolba átvitette volna.

Schnappinger Bonifacius Márton a’ fzent Lukáts Evangyeliomának magvat ázattyákoz való bevezetésében vitattya, hogy Lukáts, a’ kiről Kol. IV,

i4. II Tim, IV, 11. és itt van a’ fzó, és Lucius , ki Ap.Tsel. XIII, 1. és Rom. XVI, 21. említtetik, egyet tefz; a’ Lukáts (vagy is Lucas) név pedig ezen deák nevekből, Lucius Lucilius megrövidítve, é.-. gö-