Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

315 a‘ mellyet a’ Péterénél;, tudniillik hogy fzámtalano- kát Kristus Hitére térített, és Nérónak ágyasával annyira megutálhatta a’ fertelmes életet, hogy sem ígéretek sem fenyegetések arra többé nem hajthat­ták. Bizonyíttya Aranyfzájú fzetit János (Hóm. Vili in ep. ad Ephes.), és Nagy fzent Gergely Pápa (L. Vili. ep. 5o ), hogy a’ lántzok, mellyekkel kötözve volt, az Ő üdejekben Romában tartattak. Tsaknem bizonyos, hogy fzent Pál tellyes éle­tében noteJen volt, mivel annyi utazásiban sem fe­leségéről , sem gyermekeiről legkisebb említést sem tett fzent Lukáts és úgy tetfzik, mintha azt saját példájával is akarta volna ajánlani (I Kor. VII, 7.). Jóllehet pedig, hogy mind ezek ritka, és jeles nagy tettek, és fzent Pálnak a’ Kerefzténység iránt való különös érdemeire mutatnak, mindazonáltal ha tsak azokkal is öfzvetartatnak, a’ miket ö maga magáról (II Kor. XI, a5. ’s ű. t.) ír, úgy tetfzik , mintha az Apostolok Tselekedetinek könyvében alig volna tsak a’ fele is azokból feljegyezve, a’ miket ö a’ Kerefztény Hitért fzenvedelt. Igen sok mun­kákban, úgymond Ö, a’ tömlötzöhben gyakrabban, a vereségekben mód fölött, u halálokban gya­korta. A’ Zsidóktól ótfzár egyhéján negyven tsa- pást vettem *J. Háromfzor verettettem meg vefz­fz'ók­*) Hol történt ez az ostorozás, sem az Apostolok Tscle- kedetiben, sem a’ fzent Pál Leveleiben nem olvassuk. Tartsd öfzve a’ mit fellyebb Jesusnak ostoroztalásárol feljegyzettünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom