Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

272

ílomában, azért hihető, hc»y ő az Ö Evangreho* mát Kristasnak 65 és 65-dik efztendcjp között írta és pedig görög nyelven , melly akkori íidobén főképp a’ Piomaiaknál igen közönséges vo’t.

ErtLetni ezekből, hogy miért nevezték a’ fzent Atyák (Clem. Alex. L. Hypot. Hieion. Tatai. Script, eccles. Papias ap. En«eb. L. II. c. 15. ITT r. 3g. Tertull. Origen. Irenae. L. III. c. j. etc.V Márkot fzent Péter Tolmátsának, Jegyzőjének, írd (fiának ’s a’ t. Sót Tertullianus azt hitte, hogy Márk Péternek élő fzava (dictatio) után írta volna az ő Evangyeliomát. Minden bizonnyal tehát Péter azt olvasta , és helybe^ hagyta ; ’s azért annak isteni hitelességéről nem kételkedhetünk.

Az EvangyeHomnak megírása u*án Márkot fzent Péter Egyiptomba Alexandriába küldötte ( Fuseb. H. E. L. II. c. 16.), a’ hol nagy buzgón és hafzno- san hirdette a’ KerePzténységet, és azt Mat tiroin- ságával megerősítette fzent Jeronimus Pzprinl ugyan Néró Tsáfzár birodalmának 8-dik efztendejében, fzent Irenaeus fzerint pedig hat efztendővel későbben. A’ tetemit üdövel Velentzébe vitték . a’ hol az ö emlékezetét efztendonként egéfz 1796 dikig nagy pompával ünnepelték (Mabillon in Art. SS. S^cc. III.). Ez az ünneplés a’ mostani üdökben ismét fzo- kásba jött.

Az eddig előadattakkal Weininger annyiból ellenkezni látfzatik, hogy Márk EvangvelPtát az Apostolok Tselekedetinek könyvében előforduló Márk Jánostól megkülömbözteti, és amazt Pétertől

meg-