Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

267

és 1222-dik efztendei Oxfordi Zsinatnak rendelése után pedig több Napnyugoti Ekklesiák fzinte do- logíiagyó jeles Ünnep gyanánt fzenteíték meg ezt a’ napot.

i56. §.

üzent Mátyás Apostol napja 24-dik Február.

Kitől, és hol fzületelt fzent Mátyás, legkisebbel sem említi a’ fzent írás; nem is volt Ő azon tizenkettő között, kiket Kristus maga tett Apostolokká (Mát. X, 1—4.). Meglehet azonban, hogy ő a’ hetvenkét Tanítványok közé tartozott, kiket kettőnként fzokott maga előtt a’ váratokba vagy más helyekre küldeni (Luk. X, i.); és tsak az Urunk mennybemenetele után Iskarioti Judás helyébe, ki magát az Urunknak halálra lett itéltetése után fel- akaíztotta, az Apostoloktól ugyanezen ókból tartott Jerusalemi első Gyülekezetben Apostolnak válafz- tatott ollyan formán , bogy Péternek velős elobe- fzédgye után a’ Gyülekezet eleibe, mellyben 120 férjfiak jelentek meg, két egyenlőképpen) érdemes állíttatott, úgymint Barsabas Josef, kit igaznak elneveztek, és Mátyás; minekutánna pedig a’ fzent Lelket hittak volna segítségül, hogy mutassa meg, a’ kit e’ kettő közül válafztott, sorsokat adtak nékik, és a’ sors Mátyásra esett (Ap. Tsel. I. i5 26).

Közönségesen azt tartyák, hogy eleintén Ju- daeában, azután Afrikában vagy Szeretsen Orfzág- han, végtire Pontus Euxinus vagy fekete tenger

mel-