Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

25$

sanyarú állapottyárol, valamint ezeknek büntetéseiről is; a’ többi négyben az Anyafzentegyháznak gyo~ zedelme magafztaltatik,

írja felöle fzent Jeronimus (L. I. c. Jovin.), hogy tellyes életében nötelen maradt. Más helyen (L. Ili. ad Gál. c. 6.) pedig, hogy mikor megvén- hedtc korában 8 Tanitványi már a’ kezeken is alig vihették ötét a’ Templomba , mindég azt verte fzí- vekbe : TicitsTcáim ! fzeressételc egymást / kik megunván ezen egviigyii intést, kérték , hogy már más valamit mondgyon nékik, Ö pedig azt felelte: Az Úr igy parantsolta; es, ha ezt megtefzitek, elég% Megholt Efesusban némellyek fzerint gg, mások fzerint fzáznál is több efztendős korában. Szent Illonay fzerint (48. 1.) fzent Iván havának 24-dik, Grundmayr fzerint (l4a. 1.) pedig Karátson havá->- nak 27-dik napján, mellyen egy nyoltzaddal ülli az 0 emlékezetét a’ Romai Katolika Anyafzentegyház.

Grundmayr és XIV-dik Benedek (De Beat, et Can. SS. L. IV. P. 2. c. 16. n. 54.) Írják, hogy régen ten egy napon volt fzent Jakab és János Apostolok Ünnepe, hanem minekutánna fzent Jakabnak Ereklj^éi 25-dik Júliusban átvitettek volna, az Ünnepét is azon a’ napon kezdték ülleni. A’ Görögöknél pedig mindenkor 26-dik December volt a* fzent János napja, mert azt tartyák az ő halála napjának. Durandus után azt is jegyzik, hogy némelly Ekklesiákban fzent János napján két misét fzolgáltak, az eggyikét Vigilia helyett a’ napnak felkelte előtt,

a’