Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

21

más útón mennyének viíTza a5 tartományokba, József is, hogy felkelvén vigye magával Egyiptomba a’ gyermeket és az annyátés addig maradgyon ott, inig parantsolatot nem vefz aJ viíTzajövetelre, mivel Herodes meg akarja a’ gyermeket ölni; ki is magát a’ Mágusoktól megjátfzodtatoltnak gondolván, annyira megbofizankodott, hogy Bethlehemben és annak határiban találtatható két efztendős és fiatalabb gyermekeket mind megölette. Ekkor tellye- sedett bé Jeremiás (XXXI, 15.) jövendölése: Szózat hallatott Rámában, sírás es sok ordítás. Rakel siratván a fiait, és nem akart megvígafztaltatni, mert nintsenek *).

______________ 5.

*) Bethlehem a’ Juda hegyei között egy igen termékeny tájékon volt helyheztelve 5 ezért Ephratának (termékenynek), Bethleniemnek (kenyérháznak); Ephrata , vagy Juda Bethlehemének, hogj a’ Galilaeai Bethleniemtől megkülömböztessék, és Rámának (felemeltté nek, az az hegyen valónak) hivattatott. Itt fzületett Dávid Király, és a’ nemzetségének is lakóhelye volt, azért Dávid varasának is neveztetett (Ruth I, 12. I. Kir. XVI, 1, 4. XVII, 1, 12. Luk. II, 4, 11.). Már az előtt is Rakelnek Jákob feleségének halálától, és sírjától nevezetes lett; mert mikor Benjáminnál. Jó’sef öttsével gyermekágyban feküdt, ott halt meg, és oda vezető út megé temettetett, Jákob pedig a’ sírja fölébe jelofzlopot állíttatott (T. Moy. XXXV, lb‘ —20.). Mikor azért Jérémiás a’ Babiloni fogságból való megfzabadúlást jövendölte, az ckesenfzóllásnak mestersége fzerínt eloállíttya Rákéit, mintha a’ vá- rasnak feldúlásakor tűzzel vassal eltörlött fiait keservesen siratná, a’ Próféta pedig a’ viíTzajövelelnek édes

rs-