Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
236 dóképpen ahoz illő első Evangyeliomot is olvasni, akkor a’ második Fvangyeliomnak vagy a’ Mise végen, nem a’ fzent Jánosénak, hanem a’ feriára, Vigíliára , Vasárnapra rendeltének kell lenni. Úgy nem külőmben Karátson napján is, mivel a’ harmadik Misének első Evangyelioma a’ fzent Jánosé, azért annak végén a’ Vízkerefztit parantsollya a’ Misekönyv. A’ Karthusianusok, és a’ Pápának kápolnájában fzolgáltatní fzokott nagy Misénél elhadgvák a’ ízent János Evangyeliomát. ^ -J- Jóllehet hogy mind az Evangyeliomokrol mind pedig az Epistolákrol már (Liturg. I. R. 77. 78. Ii5—117 lap.) fzóllottunk, mindazonáltal a’ tökéletesebb értelmesítés végett legyen fzabad még egyfzer fzóllani. A) Eleintén a Püspöknek vagy helyette az Isteni fzolgálatot végző Papnak tetfzésétöl függött, bogv mellvik réfzt olvastassa , és magyarázza meg, a* ki mindazonáltal mindég az Ünnephez p. o. Nagy Kis Karátson, Vízkerefzt, Husvét, Áldozó Tsötör- tök, Pünköst, vagy valamelly Szentnek emlékezete* napjához illőt válafztotta. Damasus Pápának paran- tsolattyára fzent Jeronimus intézte el Vasárnapokra, és akkori Ünnepekre az Evangyeliomokat és Letz- kéket. Azután a’ mint az Ünnepek megfzaporodtak, azokra is alkalmatos Evangyeliomok és Letzkék je- leltettek ki. A* fzent írásnak az Isteni fzolgálatnál való olvasása eleintén a’ Lectorok kötelessége volt, a’ mint már a’ név maga is azt jelenti, és a’ Görögöknél még
