Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

23 t lágnak, sem különösen minden embernek nem lehet kívánatosabb vagy örvendetesebb a’ kerefztény Re- ligiónál, és azon efzközöknél, a’ mellyeket Jesus az üdvösségünknek megfzerzésére rendelt, azért 2-fzor fzorulttabb értelemben a’ kerefztény Re­ligio , Hit, Anyafzen tégy ház, és ennek tulajdon üd- vösségügyelö efzközei , vagy egyálallyában az Uj Testamentomnak gazdálkodása is Evangyeliom , és valakik ennek terjedésén akármi módon fáradoztak , Evangyelisták. Iílyen értelemben fö Evangyelista volt Kristus Jesus maga, a’ mint Evangyeliomnak is nevezte az Ö religiói intézetét Ö maga és az ö Ta- nitványi (Mát. IV, 23. Márk I. 1, i4. i5. VIII, 35 XV, i5. ’s a7 t.). Illyen értelemben már Gabriel Arkangyal is, mikor Zakariásnak megjelent, vagy mikor a’ fzent Szüzet köfzontötte, úgy nem külöm- - ben Jesus fzületését hirdető Angyalok, és kerefzte- lö fzent János is Evangyelisták voltak (Luk. I, lg. II, io. III, l8.). Azok voltak az Apostolok is, és valakiket magoknak mint segédeket válafztottak az Evangyeliomnak hirdetésére (Ap. Tsel. V, 42. Vili, 4. I Tim. I, 11. ’s a’ t.); azért Lukáts Evangyelista- nak nevezte Caesareában lakó Fülöpöt, ki eggyik volt a’ hét Diakónusok közül (Ap. Tsel. XXI, 8.).» Pál is fzivére kötötte Timotheus nak , hogy az Evan~ gyalistának munkáját tselekedgye (II Tim. IV, 5.), azaz, hogy buzgón hirdesse a’ Kristus hitét. A’kik ebben a’ tifztben eljártak, azokat fzent Pál harma­dik rangba látfzik helyheztetni azok között, a’ kik a’ fzent Leiektől valamelly hivatalra különös ajándé­kok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom