Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

183

fáznak, hogy valamint egy hajfzálat sem enged abból, a’ mit a’ kinyilatkoztatás úttyán vett, és mint hitbeli ágazatot elünkbe ád: lígy a’ biteladásra sem erőltet senkit azokban, a5 mik az Istentől nem nyilatkoztatlak ki, hanem merő emberi találmányok, bátor melly istenesek legyenek, vagy akármelly fzámos követőktől védelmeztessenek is. Az Isten ditsö- sé"e nem fzorult az emberi elmének kolteménnyeire.

Akármint van a’ dolog a’ B. AÍTzonynak felvi- tetésével, azt tsak igazán mondhattyuk, hogy valamint nints olly hitlen vagy istentelen, a’ ki a’ fzent írásnak bizonyítása nélkül is nem hinné, hogy a’ ki az Isten fiát méhében hordozta, és Isten temploma volt, az már az xknnya méhében az eredendő bűntől vagy éppen megmentetett, vagy* tsak a” fogantatás után megtifztíttatott, és megfzenteltetett: úgy nints, a’ ki a’ fzent írásnak bizonyítása nélkül is arról okosan kételkedhetne , hogy a’ fzentséges Szűz, minthogy tellyes életében angyali tifztasággal és fzentséggel tündöklőit, legboldogabb halállal halt meg, és holla után lélek ízerint az Isten fzíne eleibe győzedelmi pompával vitettetett- minekután- na illy fzerentsések minden Szentek, a’ kik az emberi gyarlóságnak Fzamatly ától megtifztulva halnak meg ( Bened. XI. Extrav. Benedictus Deus. Innoc. IV. Constit. Sub Catholicce. Eugen. IV. Deer, union. Cone. Florent. Sess. ult.); mint is ten Annya pedig és malafzttal tellyes az Angyalok és Szentek karjai felett felmagafztaltatott, az Isten előtt legfoganato- sabb könyörgéseivel leghathatósbb fzófzólJónk lett.

Ki