Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
176 Azonban az Anynfzentegyház tekintetbe vevén : l'ör bogy az é íz tudománynak (Togira) törvénnyé fzerint a’ történetbéli kérdéseket nem éízíigyelÖ okokkal és következtetésekkel, hanem ngyan azon, vagy majdazon udöbéli fzem és fültanúknak bizonyítási- val el kell igazítani: miilyeneket mindazonáltal az első öt fzázadbol még senki sem állított elő egyéb, ha talán amaz igen bizonytalan hitelenségú Juvena- list és Euthymiust, és köíteményes Melifót kifog- juk, a’ kikről föllyebb volt a? fzó; Vl-dik fzázadtol fogva pedig a’ kik a vitató réfzen voltak, aligha nem egyedül tsak az éppen érénlelt Juvenalist , Eu- thymiust, és Melltót követték *) Egyébiránt valamint quod ipsa cum corpore assumpta est in coelum. Et quamvis conclusum in sepulchro fuerit immaculatum corporis ejus Tabernaculum, in coelum tamen uti Christus fuerat assumptus, tertio et ipsa die ia coelum migravit. *) Natalis Alexander ( Ff. E. T. \ . ad sa>c. Ii.c. 4. Ar. 3.} ki a’ B. AITzonynak mennybemenetelét hitte, minek- utánna a’ Meli lónak könyvét költeményesnek több eróokokkal megmutatta volna, a’mint már Gelasius Pápa is a’Romai Zsinatban ezen fzavakkai, Fiber qui appellatur Transitus, id est Assumptio B. Mance, Apocryphus , ollyanok közé fzámlalta, ugyan azokról, kik a' B. Aílzony mennybtirren le több védelmezőinek tartatnak, ollyan éfzrevéttleket teíz, meliyek fzerint a’ tekinteteken ritm építhetni. Előhozza a’ Toledoi Ildefonsusnak ezen fza\ail: nec sane illud omittere debemus , quod multi pietatis studio libentissime amplectuntur, eam hodierno die a Filio tuo
