Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

164

Tattal, és a' fzandékokat vele közlőnél; abban. liosv, mivel azt hallották, hogy a’ Boldogságos Szűznek teste Jerusalemben fzent Jllonának költségén épültt * Gethsemani Templomban el vagyon temetve, onnan Constantinopol Városának azon roppant Templomába in (in Blachernis) át akarnák hozatni, mel- lyet Pulcheria építtetett; Juvenalis pedig erre azt felelte volna, hogy megvágjon a’ Gethsemani Templomban aJ Boldogságos Sziiznek sírja vagy is inkább koporsója vagy halottá saraglyája ( feretrum ), hanem a’ testnek híjával, mert halála után harmadnapon megnyitván az Apostolok a’ sírt, a’ lestet nem találták benne, hanem tsak a’ ruhákot, méh íyekbe takarva volt; azonkívül kellemetes egy illatot is éreztek. Erre a’ két fejedelem parantsolatot adott, hogy aJ koporsó vagy saraglya és a’ ruhák iepetsételve vitessenek Constantinopolba. Ezen előadásnak némellyek tsak mivoltát tartják igaznak, a’ hornyülállásaiban pedig egymással ellenkeznek *). De

van*) Erre fzít Braun is (6i6l. uniserfal Shjifonl. 2b. 399 <S,): ,, Egyébiránt, úgy mondó, meg nem határozhatni, „ha Efesusban hall-é meg a’ Boldogságos Szúz, a’ „hová Kristus halála után fzent Jánossal eggyütt „vonta magát, vagy pedig Jerusalemben; noha ezen „utóbbi állítmány leghasonigazabbnak tetfzik. A’ ,, régiségnek állandó hagyománnyá fngvmond P. Gra- ,, tus Bseheider a' fzent Helynek leiírásában t2á-dik ’„lap.) Mariának sírját Josafat völgyébe Gethsemani „kert megé helyhezteti úgy, hogy ez a’ két hely „ alig van harmintz lépésnyire egymástól. “ De a’ régi