Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

13

viselésnek böltsessége ötlik ki. Mikeás Próféta (V ,

2.) megjövendölte, bogy a’ Messiás Bethlehemben ízületik, holott Mária álmában is alig gondolhatta , hogy másolt fzüliyön mint Názárethben. A’ Zsidók mintegy hatvan eíztendovel előbb a7 Romaiak hatalma alá estek. Augustus Tsáfzár Birodalmának valamint egyéb jobbágyit fejenként, és birtokonként már az előtt öfzveíratta, úgy a’ Zsidókat is öfzve akarta íratni. Jóllehet pedig hogy Jó’sef hitvesével egygyiitt Galilaeában lakott, mindazonáltal az öfzveíratás végett mint Dávid nemzetségéből való, és talán valami kis ingatlan jófzágnak birtokosa is kénytelen volt Bethlehembe menni. Az öfzveíratás törvénnyé tsak abban az esetben kötelezte az aifzonyokal

Mária fiának mondották (Mát. XIII, 55. Luk. Ili, 23. Ján. VI, 42. Tartsd öfzve Thom. Aqu. in P. III. q. 29. a. 1. Bernard. Horn. II. super Missus est. Hteron. L. I. comment, in Matt. c. 1.).

Voltak ugyan, a’ kik Nyssui fz. Gergellyel (Orat. de Natal. Dom.) azt tartották, hogy Mária Jó’seíFel soha sem lépett igaz házasságra $ hanem ezt mostani üdoben nehezen fogja vitatni egyvalaki, ha Isak a’ Tudósoktól vakmerőnek nem akar tartatni. Az Ö törvényes igaz házasságokat elégségesen bizonyítják az Evangyeliomnak több helyei (Mát. I, ÍG, 19, 20, 24. Luk. II, 5.) , a’ mellyekben férjneh és feleségnek mondatnak, azt bizonyíltya az is , hogy Jesusnak még a’ legdühösebb ellenségei sem tettek valami kifogást vagy az annyának tifztasága, vagy az Ó eredetének törvényessége iránt. Hanem hogy hány efzten- dös volt mind a’ kettő, mikor öfzvekeltek, vagy hogy mikor történt az, meg nem határozhatni.