Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
140 alá hajtották , fzint’ úgy mint sok egvéb roppant épületek, lerontatott, a’ mint tsak JE-dik Orkán Pápának leveléből is kitetfzik, mellvben TX-dik Lajos Frantzia Királyt még egyfzeri kerefztes hadba való menetelre buzdíthatta , és többi körött pannfz- Jotta, bogy a’ Török az Ő fzentséctörö Trófeáival a* iVázárethi Templomot. mellvben a’Szüzeknek Srű- ze az angyaltól megköfzöntetett, és Szent Lélek töl fogant, földig lerontotta (ap. Eaynald. ?d ann. ií?f3. r>. 7.); bogy maradt meg tehát a’ fzohakápolna ? — Ezt a’ kifogást is azzal erötlenítik a’ vitatok , boyy valamint egyéb roppant épületekből, mikor köz zűrzavarban lerontatnak, sokfzor tsupán tsak ter- méfzetesen is mes» fzokott egy két fzoba vagy kamara maradni, sokkal inkább isteni erővel megtörténhetett ez a’ Boldogságos Szűznek nem éppen nagy fzobátskájával. Es valóban Phokas János, ki a’ Deák fzertartásuak fzerint iic)3-dik, a’ Görögök ízerint pedig n85-dik efzt. a’ fzent földet leírta , és kinek Bartholdus Nihusius által közre botsáitott munkáját Leo jAUalius deákra fordította, ’s azért. VII és Vílí-dik fzázadnál sokkal későbben azt bizonyíttya, hogy ez a’ fzobátska (a’ Templomnak a’ Török által történlt elronlatása után is) még állott. udzon ab helyen úg> mond , mellyen az üzenet történt, van fekete lohol hete vésett fejér márvánnyal egy kerefzt, és fölötte Oltár, az Oltár jobbján pedig kis épületets- ke, mellyen a mindenkoron fzepl'ötelen fzüz j4nya tartózkodott (Eo in loco, in quo Annunciatio facta, est ex nigro lapide crux candido marmore incisa, et
