Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
99 az Angyalok is meghagyták Jósefnek és Mariának, hogy fzülöttyök Jesusnak hivattassék, (Mát. I, 21* Luk. I, 3i.), a’ mint fel is adatott néki e’ név , akkor, mikor környülmetéltetett (98. $.). A’ Jesus nevet tulajdonképpen tsakugyan az Urunk környülmetéltetése napján kellene iilleni, valamint XV-dik fzázadig akkor üllötték: de mivel az napon az Urunk környülmetéltetésén kívül, a’ Karátson nyol- tzadgyát is íilli az Anyafzeutegyház, megmeg a’ fzent Miséhez, és az egyházi Szolosmához tartozó imádságokban gyakortább említést tefz a’ Boldog Afz- fzonyrol is ; fzent Pál Apostol pedig a’ Jésus névről írja, hogy mivel Ö magát “megalázta, engedelmes leven az Attyának mind halálig, az Isten is felmaga fztalta ötét, és nevet ajándékozott néki, melly minden név felett vagyon ; hogy a’ Jesus nevere minden mennyeieknek, földieknek, és fold alatt valóknak térde meghajollyon, és minden nyelv val- lya, hogy Jésus az Attyának ditsöségébcn van (Filipp. II, 9—11.); azért némelly jámbor férj- íiaknak, úgymint Bernardinus és Capistrán János fzent Ferentz Szerzetéből való Papoknak illendőnek tetfzett, hogy e’ név különös egy Ünneppel tifztel- tessék , és ízen teltessék. IV-dik Sixtus , VJII-dik Innocentius Pápák helybenhagyták az Ö istenes fzán- dékokat, valamint az egyházi Szolosmát is, mel- lyet Jésus nevéről fzent Bernardinus alkotott öfzve< és VII-dik Kelemen Pápa 2Ó-dik Februariusban i53o-dik efztendoben a’ fzent Ferentz Szerzetének megengedte, hogy azon Szolosmát köteles IsteniQ 2 fzol-
