Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

95

tartatig, vagy a3 fzent Misének Evangyelioma, vagy a’ Predikátzió után a’ népnek kihirdetni, hogy mellyik napra esnek azon efztendöhen az állandó, és változó Ünnepek; a’ mit az előtt a’ Püspökök, főképp a’ Husvétra nézve, melly fzerént a’ többi, Ünnepek változnak, úgy nevezett húsvéti levelek (litterae paschales) által vittek véghez. 3-fzor Miklós Pápának üdéjében ez Ünnepen, ha Péntekre, vagy Szombatra esett, a’ hívek nem fzoktak bojtöl- ni. 4-fzer A’ Görögök ez Ünnepnek éjtzaki vigyá- zattya alatt kerefztvizet fzenteltek, és a’ jeles Ke- refztséget kifzolgáltatták úgy, mint Husvét és Pün- köst előző Szombaton azért, mert az Anyafzent- egyház ez napon ülli Kristus Urunknak megkerefz- teltetését, a’ miért a’ Magyarok is ez Ünnepet F'ízkcrefztnck nevezik. Ebből a’ fzenteltt vízből Ők a’ házoknál tartottak, hogy tetfzések fzerént azzal élhessenek, melly fzokást Aranyfzájú fzent János ditséri, és mint tsudát magafztallya, hogy ez a’ víz egy, két, sót három efztendeig is olly épen és fri- sen marad, mint a’ mellyet ma mentnek (lib. T. Horn. 24.). Innét támadt, hanem későbben a Nap- nyugoti Anyafzentegvházban is a’ fzokás, kivált a-’ Morváknál, és Tseheknél, a’kik úgy is az előtt Cyrillus és Methodius Apostolaiktól a’ Görög fzertar- tásokat elfogadták, Vízkerefztnek Yigiliáján vizet fzentelni, mellyel nem tsak a’ hívek élnek a’ házaikban, hanem a’ Papok is azon fzertartással , mellyrőt