Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

65

Ezen Kántorbőjtökkel eleintén arra tzéloztak , hogy az efztendonek négy réfzein az Istentől magokra, liivatalbéli dolgaikra, marháikra, és egyéb vagyonnyaikra áldást kérjenek, azoktól minden ve- fzedelmet eltávoztassanak, és az elobbeni fertály, efztendöben elkövetett bűneikért eleget tegyenek Szent Ágoston a* kerefztény Tanításról írtt könyvében a’ Kántorböjtöket onnét fzármaztattya, hogy eleintén a’ Kerefztények minden fertály efztendöben a’ dézsmájokat, és a’ gyümöltsök zsengéjét megadták; mivel pedig üdő múlva sok rendetlen dolgok, és vifzfzaélések estek mellette, azért az Anya- fzentegyház az áldozatok helyett a’ Kántor bojtyeit rendelte , mellyek is azért zsengék böjtjeinek (jejunia primitiarum) neveztettek (Szent-Illonay l38. lap.).

Gelasius Pápa V-dik fzázadban azt rendelte, hogy a’ fzent Rendek különösen a’ Diakonatus és Presbj teratus Kántor heteknek Szombatin fzolgál- tassanak ki (I. Réfz. 3i8. lap.), hihetőképpen ez ü- doket legalkalmalosabbaknak tartotta arra, hogy a’ hívek azokon az Apostolok példája fzerént (Ap. Tseh XIII, 2, 3.) úgy is buzgóbb imádságoknak, böjtöléseknek, és ajtatos gyakorlásoknak adván magokat, áldást nyerjenek az égből azokra, a’ kik Papságra kívánkoznak. Különös Misék vannak a’ Romai Misekönyvben Kántornapokra még most is rendelve, azokban pedig az egyházi üdőhöz illő több imádságok , és a3 fzent írásból kiemeltt Letzkék , meliyek- kel éjtzaka fzolgáltatván a’ fzent Mise, hofzfzabbra H-dik Réfz. £ nyui-