Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

57

fzentegyház pedig azt parantsollya; akár azon különös napokat, a3 mellyeket, vagy okokat, a’ mel~ lyekbol böjttel fzentelteti; akár a’ fzoros és nem fzoros böjtnek mivoltát, mellvet mindenkor az er- költsre segítő efzköznek kell tekinteni, és a’gyanánt hafzonolni, bogy üdvosséges legyen; akár pedig azt is, hogy a3 kitol a’ böjtölés az egéfzségének bonta- kozása , vagy más fontos ok miatt ki nem telik , az a’ törvényes Elöljáróknak engedelme mellett annak kötelességétől vagy egéfzen, vagy réfzént felfzaba- dulhat úgy mindazonáltal, hogy az Anyafzentegy- ház fzándékának tellyesítésére más valami jó tettel, vagy gyakorlással magát az erköltsre kéfzebbnek és képesebbnek tegye; — megérti, hogy e’ fenyítéki parantsolat magában olly igazságos, az emberekre nézve olly üdvosséges, hogy ellenkezőt tsak az gondolhat, a’ ki már elpuhultt, az érzeményességnek rabfzolgája, a’ maga megtagadására , a’ nagy ’s nehéz dolgokra , mellyek az erköltsel öfzve fzoktak kaptsolva lenni, képtelen lett,

94- §•

yf Szerda, Péntek, és Szombat napi, vagy fél böjtök.

Az Anyafzentegyháznak Napkeleti vagy Görög fzertartású hívei minden héten kétfzer fzoktak böjtölni, úgymint Szerdán, mert akkor tartottak a’ Zsidók tanátsot, hogy mint öllyék meg Kristust, és Pénteken, mert akkor fefzítették fel (Petrus Alexandr.

Epi-