Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

234

dig, ha kedved fzerént megy mindened, gondold meg, hogy a’ múlandóság örökkévalósággal váltatik. fel. Vigyázz, hogy meg ne tsalattassál. Ne füg- gefzd a’ fzivedet a’ pára s füst jókhoz, mellyeket a’ rozsda és a’ moly megeméfzt. Ellj azokkal olly rendesen, igazán, mértékletesen, józanon, és tifz- tán , hogy az örök lakóhajlékokban elnyerjed a’ di- tsöségnek elhervadhatatlan koronáját (Luk. Xíí, 5o. f. Pét. I, 4. V, 4.). Amen.

ioS. jj.

Ay Piinköst, és annak Octávája.

Piinköst ezen megrövidített görög fzóbol mint- kö?i>j (deákul quinquagesima) fzárrnazik, és magyarul ötvenediket tefz. Értetik pedig azon Husvéttol fogva Ötvenedik nap, melly már a’Zsidóknál is az Isten rendeléséből jeles Ünnep volt 1-ör ugyan annak emlékezetére, hogy mikor Egyiptomból való kiköltözések után a’ Sinai hegyéhez értek, és annak elleneben sátort vontak, a* hegy sűrű köddel bevonva égő kementze gyanánt füstölögvén , rettenetes mennydörgések és villámlások között tűz ofzlopban lefzál- lott az Úr felsége, két ko táblán kiadta a1 tíz pa- rantsolatokat, és a’ Törvénynek talptzikkelyeit, mellyel őket minden más nemzettől megkülömböztette \ 2-or hogy néki hálát adgyanak a’ főidnek nyári gyü- moltsiért, mellyeknek zsengéit, vagy is új gabonából siiltt két kenyeret áldozatul kellett ezen az Ünnepen bemutatni. Mivel pedig a* Zsidóknak Hús*

v éttől