Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

10

fzamara Szombaton kútba esik, még az nap kihúzza azt (Luk. XIV. 5 ).

Mivel pedig minden Vasár és Ünnepnap már azon tárgyakért is, a’mellyeket emlékezetünkbe hoz, örvendetes nap, ?s azért már a’ Zsidóknak is meg- hagyta az Isten, hogy az ünnepeiket örvendezve üllyék, és az áldozatokat örömmel mutassák be (III. Moy. XXIII, 4o. V.Moy. XII, 7, 18.): fzint a’ képpen a’ Kerefztények is az ö Ünnepeiken az Urban ajtatosan vigadhatnak, és az ö vigságokat tifztább és tsinosabb öltözettel frisebb lakással, barátságos látogatással, ártatlan és nyájas mulatsággal kifejezhetik úgy mindazonáltal, hogy sema’parantsolltlstenifzol- gálatot el ne mulassák, se magoknak fölösleges költséget ne tegyenek, sem a’ mértékletességnek határit át ne hágják, sem az illendőségnek törvénnyét meg ne fzegjék, se rágalmazó befzédekkel másokat meg ne sértsék.

A’ kik földmivelésböl és gazdaságból élnek, jól tefzik, ha Vasár és Ünnepnap, mikor már az egyházi religiói kötelességeknek megfeleltek, és még üres íidejekvan, a’réttyeket, fzántóíöldgyeket, fzőllojö- ket, a’gazdasághoz tartozó kiilömbféle fzerfzámokat, nem kiilömben aJ Mesteremberek, Elöljárók, tifzt- ségben méltóságban helyheztettek azokat, a’ mik az Ő életek modgyához, a’ házi népeknek, vagy alat- tokvalóknakállapottyához tartoznak, a’ jegyző, fzám- vető könyveiket megvizsgálgattyák, hogy lássák vagy az előmeneteleket, és az Isten áldásán örvendezzenek^ vagy hijánosságokat, és ennek megjobbításárol ön, ß 2

ma-