Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
101 nak hirdette (Luk. II, 11.), valamint az Ó Testa- mentomi Próféták is (Zsolt. II, 2. Dán. IX , 24—• 26.). Hihető, hogy annál hamarább jött fzokásba az Üdvözítőt így nevezni, mivel a’ Zsidók az O Testametomi fzent írásokat, a’ mellyekben Dávidnak örök orfzáglás igértetik , p. o. II. Kir. VII ? 12—j 6. Zsolt. II. LXXXVIII. CIX. a’ t. igen Lötű fzerént értették a’ régolta megigértt Szabadító- rol, és magokkal elhitették, hogy 0 mint hatalmas vezér és király világi hatalommal és erővel tellyes orfzágot állít fel kozöttök , és a’ világnak minden nemzetségeit hatalmok a'á hódíttya. Azonban a’ Zsidóknak bal vélekedésén kivül igazságosabb okon is fundáltatik a’ Kristus nevezet. A’ fzent írásból tugyuk , hogy a’ Papok (II. Moy. XX, 7.), Próféták (III Kir. XIX, 16.), és Királyok (I Kir. X. 1.) meg fzoktak kenetni; mire nézve a’ fzent I- rás a’ Papokat, és a’ Fejedelmeket Kristusoknak nevezi (Zsolt. CIV, i5. I Kir. XXVI, 9). Kristus Urunk azon kivül, hogy test fzerént Dávidnak királyi véréből eredeti (Mát. I, 1 —16.), mint az Anya- fzentegyháznak felállítója, feje, és királlyá is mennyben és földön néki adott hatalommal orfzágol a’ Jákob házában mind Örökké, és a’ lelkűnkön uralkodik (Mát. XXVIII, 18. Luk. I, 32, 33. I Kor. XV, a 4, 35. Zsid, I, 8. Zsolt. CIX.). Pap is volt Ő, mert fzent Pál fzerént minden Pap emberekért rendeltetik azokban, u} mik az Istenhez tartoznak, hogy ajándékokat és áldozatokat mutasson be a' bűnökért (Zsid. V, i,)j Kristus pedig nem valamelly különös hely-
