Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

69

Mindazonáltal a’ fziikség Kozza magával, hogy több Községek, és Helységek egy Plébániát tegyenek. Ezen esetben a’ Helységet, Egyházat, Templomot, a’ hol a’ törvényes Lelkipáfztor- nak vagy Plébánosnak lakása van, a’hol a’ rend- fzerént való közönséges ’s nyilvánvaló Istenifzolgá- lat, az Isten igéinek hirdetése, a’ Szentségeknek, főképp a’ Kerefztségnek kifzolgáltatása, és a’ Ke- refztkút tartatik, slnya (mater) , vagy Plébániatemplomnak , a’ többi hozzá tartozó Helységeket, Egyházakat, Templomokat pedig leány inak (filiales) fzok- tuk nevezni. Vannak azonegy helyen is, főképp a’ Várasokban több Templomok, a’ mellyekben valamint az éréntett filialisokban is a’ Püspöknek helybenhagyása mellett hol többfzör, hol kevesebbfzer hol mindennap, hol pedig mindenVasár és Ünnepnap közönséges ’s nyilvánvaló Istenifzolgálatok tartatnak : de a’ Kerefztkútnak , és bizonyos lelkipáTztori fogla- látosságoknak mindenkor tsak a’ Plébániai vagy A - uyateraplom a’tulajdon helye.

Az Hlyen Melléktemplomokban és Kápolnákban a’ Püspöki engedelem fzerént végeztetni fzokott közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálatokat nem egyébként , hanem Plébániai Istenifzolgálatoknak kell tekinteni: valamint azokban fzolgáló Papok is, akár világiak, akár Szerzetesek legyenek, a' mennyire a’ Püspöktől lelkipáfztori dolgokra meghatalmasíttattak , nem egyebek, hanem a’ lelkikormánynál a’ Püspöknek Segédgyei. Azért X-dik Leo és V-dik Pius Pápák különös privilcgyiommal megajándékozták a

kői-