Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

503

apostoli hagyomány fzerént bizonyos tzeremoniák- kal felfzentelték. így fzent Lucina , ki 5og-dik efzt. halt meg, és fzent Tzitzelle, ki Severus Sándor Tsá- fzár alatt a’ hitért megclctletett, az ö házaikat Templomokká fzenteltették; melly fzentelés az üldözések után uagy pompápal ment végbe ( Eus. H. E. lib. X. c. 3.), a’ mint Nagy Constantinus Tsáfzár alatt legelőfzor is Romában a’ Lateranomi I. Sylvester által , azután pedig a’ Tyrusi 355-dik, Jerusale- mi, és Antiochiai 341—dik efztendöben Constanti- nopoli, és több Templomok, mellyeket az említett Tsáfzár építtetett, nagy pompával és sok Püspököknek jelenlétében felfzenteltettek , és melly fzente- lések kiilömbféle könyörgésekben, ditséret,és hálaa- dásügyelo Prédikátziókban állottak ; és oily fziiksé- gesnek kezdett tartatni a’ Templomoknak felfzen- telése ( De Consec. Dist. T. i—i5.), hogy fzent Atha- násiust Arianus ellenségei mint valami nagy bűnről vádolták, hogy fel nem fzentellt Templomban merte az Istenifzolgálatot, és a’ fzent Misét tartani. Ö pedig erre az ö védírásában (Ápol. J.) nem azt felelte, hogy nem tartozott vele, hanem hogy az öfzvesereglett nagy sokaság Alexandrának fel- fzcnteltt kis Templomiban el nem férhetvén hatalmasan kivánta az Istenifzolgálatot az újonnan épülLt , és még fel nem fzentellt nagy Templomban tartatni. Melly feleletnek helyessége tsak abból is kitetfzik, hogy (a’ 25. §. fzerént) valamint az ő üdeje elolt úgy azután is nyilvántalan, és fel nem fzenteltt helyeken , pedig vétek nélkül fzolgáltattak a’ fzent MiPp