Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

5(32

a’ régi tudós Egyházi Tanítóknak Inasaiba bátor tsak a’ küfzöbröl tekintett. 1-ör Már az üldözések üdéiben a’ Pogány Tsáfzároknak uralkodása alatt is a’ Pogányok ke r efztt ifzt elöknek (crucis religiosos) hit- ták a’ Kerefztényeket (Tértül. Ápol. c. 16.). Constantinus első kerefztény Tsáfzár pedig, mivel egy mennyei látás fzerént, melly intette Ötét, hogy a” Kerefztzáfzlója alatt víjjon meg Maxentius vetélkedő társával,győzedelmeskedett, Romának piartzán felállította a’ fzent Kerefzt ofzlopát ezen aláírással: Hoc salutari signo, vero fortitudinis indicio, civitatem tyrannidis jugo liberavi — Ezzel az üdvossséges jellel, melly az igaz erősségnek jele, a? varast a’ kegyetlenségnek igájától megfzabdítottam ; és Licini- uson pártoskodó Tsáfzártársán nyertt hasonló gyö- zedélme után, a’ Kristus Kereíztének bötsületéért megtiltotta a’ gonofztévöket kerefztre fefzíteni , saját fegyverét, záfzlóját, pénzét, koronáját (diadema) kerefztjellel ékesítette (Euseb. in vita Constan. lib. I. C. 22—25. Sozom. lib. L c. 8. Niceph. lib. VII. c. 4g.), Főképpen pedig azután terjedt el a’ világon a’ fzent Kerefztnek tifztelete, mikor Kristus Urunknak valóságos kerefzte, a’ mellyen ő magát érettünk feláldozta, fzent Illona által feltaláltatott, mellynek egyik darabját Jerusalemben hagyta, a’ másikot pedig Constantinus fiának küldötte. Későbbén Hera- kliusTsáfzarral tőrténtt tsuda által felmagafztaltatott. Ama’fzerentsés feltalálásnak napját az Anyafzentegy- ház 5-dik Májusban iilli, eme’ tsudálatos felmagafz- talását pedig Septembernek 14-dikén.

Ezen