Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

a’ Pápa vag}’’ cgy Cardinalis mondott, Communio után a’ palást oltárra tetetett, a’ kérő Érsek előbb a’ Pápának engedelmességet hittel Ígért,, és azután tette nyakába a’ palástot a’ miséző Pap, De mivel ezért Romába utazni, sót Rómából mefzfzeföldre a palástot elküldeni is nehezen esett, azért a’ valóságos palást vagy köpönyeg helyett a? Pápák most már tsak az ékesítő pólát küldik, de ezt sem aranyból , hanem tsak fejér gyapjúból, egynéhány fekete selyem keretetekkel, és belőle a’ háton és a’ melyen rövidebb polák lelógnak. Ez a’ gyapjúból ké- fzített ékesség, mellyet az Érsekek minden egyéb öltözeteik fölött nvakok körül viselnek, jelenti az el- veízett juhot, mellyet a’jó Páfztor feltalálván, nyakába vet, és a’ nyájhoz vifz. A’ rávarrott kerefz- íek pedig jelentik a’ sokféle nehézségeket, és kerefz- leket, mellyeket a’ jó Páfztornak mind el kell fzen- vednie. A’ nem egygyesiiltt Görögöknek e’ féle pa- Jástyai (Onophorion , Epomadion) hofzfzabbak és fzé- lesebbek, és több kerefztekkel ékesítettek, mint a* mifélinké, az egygyesiiltteké pedig éppen ollyan mint a’ Latinusoké, mivel ők is azt a’ Pápátol vefzik.

A’ kéfzítése, és felfzentelése ezen Érsekipalástnak következendőképpen megy végbe: Szent Ágnes napján ugyan ezen fziíz Mártírnak Templomában , fzent Mise alatt, az Agnus Dei után, arra fzántt két báránykát az Istennek felajánlnak , hogy a' gyapjúk egyházi élésre fordíttassék. Mise után velek a’ Pápához mennek, a’ ki azokat megáldgya. Atad- gvák azután az Apátzáknak, hogy egy darab üdéig

még