Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

520

hogy az egéfz Oltárt he lehetett vele teríteni, mivelhogy arra tették a’ kenyereket, mellyeket a’ hívek Offertorium alatt az Áldozatra ajánlottak. A’ Corporaleval még a’ kelyhet is be fzokták vala takarni , hogy légy vagy por be ne essen, hanem mi- olta az áldozok fzáma megfziint, tsak egy kis kefz- kenö formára kefzítletik. A’ kehelynek befödésére pedig az úgy nevezett Palla (a palliando) az az egy négy fzegletű födél találtatott fel. A’ Görögöknél a’ helyett legyezővel fzokott a’ Diakónus a’ miséző Pap körül tsóválni, a’ mi hajdan a’ Napnyugotiak- nál is fzokásban volt. Mivel pedig régenten a’ Diakónus tifztében állott ama’ bő Corporalet az Oltáron elkéfzíteni, azért a’ jeles Misénél még most is a’ Diakónus fzokta a’ Corporalet Credo alatt egy tokban (bursa) az Oltárhoz hozni, ét kiteríteni.

4. A’ kehelynek kitöriilésére Purificatorium tifz- títo gyolts ruhátska fzolgál, mellyet hajdan a’ Szerzetesek az Oltárnak bal fzárnyára akaíztottak, most pedig a’ kehely fölött tartatik. A’ Görög fzertar- tásuak a’ végre spongiával élnek arra is tekintvén, hogy az Urunkat a’ kerefztfán spongiábol etzettel itatták (Ján. XIX, 28—5o.).

5. Mind ezen elöfzámláltt darabok Velum nevű selyem ruhával téríttetnek be. A’ Görögöknek három illyen ruhájok van, az egygjúkkel a’ pate- nát, a' másikkal a’ kelyhet, a’ harmadikkal , melly (ciér) levegő nevet visel, mind a’ kettőt betakarják,

6. Ciboriumon tujajdonképpen Egyiptomi bab nemű nagyobb mag értődik, mellyel a’ régiek, minek-