Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

51$

említenek: mindazonáltal VI-dik fzázad után a’ Nap- nyugotiak az ö Templomaikban több Oltárokat fel kezdtek állítani azért, hogy már akkor kezdtek a- zonegy Templomban napjában több Misék nyilván- talanul fzolgáltatni. Eleintén nem egyfzerre, hanem tsak egymás után, nem is azonegy Oltáron , hanem mindég másikon fzolgáltattak. Későbben aZ Anyafzentegyháznak ezen fenyítéki rendtartása is annyira megfziint, hogy egyfzerre is külön való Oltárokon , és azonegyen is egymás után több fzent Misék fzolgáltathatnak.

A’ ki ezt a’ régi rendtartást vigyázva megfon- tollya, könnyen megnyugodhatik, ha nem hallhat tetfzése fzerént való órában fzent Misét. Kövesse inkább a’ régi Kerefztények példáját, és annál fzor- galmatossabban járjon a’ Plébániai Istenifzolgálatra, Vagy ha azon akadályoztatnék, jelennyen meg a* délesti Tanításokon és Létániákon , hogy ezekkel pótollya ki a’ reggeli Istenifzolgálatnak elmulatását*

63. §.

A fzent Edények.

l. A* fzent Edények közül elkerülhetetlenül fzükséges a Kehely, mellyben Kristus Urunknak drá- galátos fzent vére tartatik. Már a’ Zsidóknak is voltak az itali áldozatokra (libatio) arany poharaik és tséfzéik (II. Moy. XXY, 29. ), úgy nem kü- lomben a Pogányoknál is , pedig ezeknél minden házi gazda örökös tsefzevel, vagy pohárral bírt,

A'

1