Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
37 Toledo nevíi fó varasában is némelly napokon Mozárabs Liturgia végeztetik *) Mind (lejében fenyegette, egéfz mái napig fenntartotta. Ezen Liturgiának különösségeit lásd Grundmayr Lexic. 17. és 18-dik lap. Minthogy a’ Spanyolok a’ Rómaiaktól tanulták a’ Kri- stus bicét, kétség kivűl eleintén az Istenifzolgálatoknál romai fzertartdsokkai éltek. Mikor pedig V-dik fzá- zadban a’ Svevusok, Alanusok, Vandalusok, és Go- tinisok az Orfzágokat. ellepték, valamint a? egyéb dolgokban úgy a’Liturgiában is változást fzenvedtek. Küldött ugyan Vigilius Pápa 538-dik efzt. Profuturus Brace a romi Püspöknek egy könyvet, mellya’fzent Misének romai szertartásu Cúnonnyát foglalta magában, de azért még is behozatott a’ G-nthusi Liturgia , mellyet Hispali I s i d o r rendbe hozott. Vífl-dik fzázadban Spanyol orfzdgot hatalmok alá hódították az Árabsok, kik Spanyolokkal öfzvevegy ültek, és kerefztények lettek. innét vannak a1 Mozárabsoh (quasi Mixtarabes), és az új fzertartású Moz drabs Liturgia. Ezt Víf-dik Gergely Pápa annyira elnyomta, hogy egyedül tsak Toledo Várasának hat Plébániáiban tartatott meg. De itt is a’ Romai fzertartások annyira elhatalmaztak , hogy Ximenes Ferentz Cardinalis Toledoi Érsek 1500- dik efzt. tsak emlékezet okáért egy Papi Collegiumot állított fel, hogy annak Papjai egy Toledói Kápolnában az egyházi fzolosmát ugyan mindennap , a’ fzent Misét pedig tsak Vasárnapon, úgy nem külömben az éréntett hal Plébániatemplomokban is azoknak egyház- napjain , vagy is a’ Szentek ünnepin, a’ kiknek tifzteleté- re fel vaunak fzentelve, a’ fzent Misét mozárabs fzej> tartásokkal végezzék. 0