Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
445 dolo^ még az is, hogy valamint a’ Zsidók az Ünnepeket elöltök való napnak estétől , egéfz más napi estig üllötték: azonképpen mi Kerefztények is a’ mi Ünnepeinket tulajdonképpen az előtte napnak esté- 'töl kezdgyük. Innét van az, hogy Szombatokon,* és az Ünnepek előtt való napokon dél után, vagy estvefelé jelesebb Vetsernyéket, vagy azok helyett Létániákat tartunk. Már azokkal kezdgyük a’ következő Vasárnapot, vagy Ünnepet. Sőt ezek az elő- leges Vetsernyék még nagyobb pompával, és a’Templomoknak nagyobb kivilágosításával mentek végbe, mint sem a’ mellyekkel a’ Vasár vagy Ünnepnap hezá- ratik. Ebből az ókból a’ Pápa is az Ünnepeknek első Velsernyéit fzokta végezni , vagy legalább tsak azokon megjelenni, nem pedig a’ másodikokat. 0. Completorium compleo (betöltőm, tellyesí- tem, befejezem) fzótol, beíejezö, tellyesítŐ, egéfz- fzétévŐ imádságot jelent. Ezt az egyházi órát fzent BenedekApátur hozta be, hogy az ö Szerzetesei Ve- tsernye után, éjtzaki imádságképpen végezzék. U- tóbb a’mint a’ Velsernye kilenlz, vagy a’ mi fzo- kásunk fzerént dél utáni három órakor tartatott, a’ Completoriumot is mindgyárt utánna ollyan imádságképpen tartották , a’ mellyel a’ napot Lezárják. A’ mit most Completorium képpen fzokás imádkozni , az mind a’ hajdani Szerzetesektől, és Káptalan- béliektől ered. Estve tudniillik a’ vatsora után, böjti napokon pedig mindgyárt a’ Vetsernye után az úgy nevezett Capitulum fzobába öPzvegyiiltek\ a’ holmi-' nekutánna az egyik közülök áldást kért volna, azonnal k
