Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

»ágra ofzve, hétköz napokon pedig, hogy ,r dolgokat, ne legyenek kénytelenek sokára abbanhagy- ni, magánosán és külön végezték. Egyébiránt pedig a’ nem böjti napokon azt annyiban tartották, ■ mint afztalhoz kéfzülo imádságot; sót Miklós Pápa meg is tiltotta Sexta előtt az ebédlést.

7. Nonát a’ kilentzedik, vagy a’ mi délutáni harmadik óránkat máraz Apostolok példája fzerént is imádságra fzánták a’ Szerzetesek: de kézimunká - jók miatt a’ zsoltározásra fsak Vasár és Ünnepnap gyűltek öfzvc. A’ Romai Papság is eleinte a’ Nónát délután végezte, de tsak addig, mig a’ félböjti na- pokon, mino a’ közönséges Péntek és Szombat, egéfz délutáni bárom óráig fzokás volt böjtölni,melly bojtot a’ Nona nevezetű imádsággal, és azután fzent Miseáldozattal zártak be, és ezek után ebédeltek, A’ mint az ebédlés már délre megengedtetett, ré- genyi fzokásbol evés előtt akarván a" Nonát, és a’ fzent Misét végezni, mind a’ kettőt dél előtt való üdŐre áttették , és így a’ délutáni kilentzedik, vagy a’ mi harmadik óránk üres maradván, arra átfzál- líttatott a’

8. Netsernye vagy is azon imádság, mellyet JegetófzQr estve a’ napnak tellyes elnyugvása előtt, mintegy tizenkettedik, a’ mi fzámlálásunk fzerént pedig, hatodik óra tájban végeztek, mellyet éppen ezért vesper deák fzótol, melly estet tefz, Vetser- nyéneh (Vesperae), a’ gyertyavilágtol pedig, me!- lyet akkor már gyújtani kei lelt, gyertyavilágos üdbr nek (lucernarium a lucerna) hittak,

Jól443